HATALMI HARCOK – JÁTSZMÁZÁS ÉS MEDIÁCIÓ

A mediáció kezdetén gyakori, hogy mindkét fél beveti a maga kis játszmáit – általában persze anélkül, hogy ez tudatos lenne –, próbálja az általa ismert és jól begyakorlott eszközökkel a másikat sarokba szorítva a saját érdekeit érvényesíteni. Ekkor én közbelépek, és különféle árnyalt (vagy éppen nem árnyalt) eszközökkel olyan mederbe igyekszem terelni a beszélgetést, ahonnan ténylegesen elkezdődhet a valódi kommunikáció, az érdekek egyeztetése, egymáshoz közelítése.

A minap, számomra is meglepő módon, a mediáció végéhez közeledve, tehát a sikeres megállapodás írásba foglalása előtt az egyik fél újra játszmázni kezdett: fölényeskedve egyszer csak közölte, hogy jó-jó, de ezt most aláírás előtt átküldené az ügyvédjének! Na, erre felszaladt a szemöldököm és az adrenalinom.. Mondom az illetőnek:

–          Nem hiszem, hogy megértette a mediáció lényegét! Engem abszolút nem érdekel az ügyvéd véleménye; ez nem az ő, hanem az Önök megállapodása, amelyet „röpke” 5 óra után Önök „szültek meg”, csak és kizárólag Önökre tartozik annak tartalma!

Mire ő:

–          A megállapodás tartalmába persze, hogy nem hagyom az ügyvédet beleszólni, de akkor nyugodnék meg teljesen, ha jogilag ő átnézné, mert mégiscsak a bíróság elé kerül a megállapodás.

Akkor én elmagyarázom neki, hogy én is jogász vagyok, sőt, október 1-jéig ügyvédként működtem, tehát nyugodjon meg, jogilag is rendben lesz az egyezség.

Sajnos ő ezek után is kötötte az ebet a karóhoz – mondván, 2 éven át az ő ügyvédje volt, akinek elküldené véleményezésre –, úgyhogy most először eleget tettem kérésének: mailben elküldtem neki a megállapodást, hogy azt továbbküldhesse az ügyvédjének. Feltételül kötöttem azonban, hogy már másnap – tehát nem napok múlva – találkozzunk a megállapodás aláírása végett, különben teljesen felesleges volt az ezzel töltött 6 óra.

A vége az lett – hál’isten –, hogy e kis közjáték után másnap sikerült az aláírás, pont került minden olyan vitás kérdés végére, amelyek kapcsán 2 éve (!) nem sikerült – ügyvédek ide, ügyvédek oda – megegyezniük sem a bíróság előtt, sem bíróságon kívül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük