HOGYAN HASZNÁLHATÓ A MEDIÁCIÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN?

Beszélgetés Ferik Tünde okl. építészmérnökkel (Völgyzugoly Kft.),logó

moderátor: dr. Vajna Virág (KEMI alelnöke)

Kemi Estek rendezvénysorozat 2016/1.

Ki gondolná, hogy a mediáció módszere sokszereplős közegben, például egy településfejlesztési koncepció kidolgozása folyamatában is remekül alkalmazható? És azt, hogy nem feltétlenül kell, hogy legyen kiinduló konfliktus a mediáció használhatóságához?

Tegnap este többek között ezekre kaphattunk igenleges választ. A beszélgetés résztvevői végzett mediátorok voltak, kíváncsiak arra, mi történik – a hagyományosnak tekintett mediációs területeken kívül álló – ún. közösségi mediáció során.

Azt mindnyájan sejtjük, hogy minden településnek kell, hogy legyen „jövőképe” – fejlesztési koncepciója –, csak sok esetben ezek a tervek a szekrény mélyén porosodnak. Aztán például egy újonnan megválasztott polgármester és képviselő-testület leporolva arról a port, lakossági fórumot (közmeghallgatást) tart általában már az elkészült koncepció bemutatására, így a helyi lakosoknak nincs érdemi ráhatása a tervkészítésre. 2013 óta ez a partnerségi egyeztetés kötelező is az önkormányzatok számára. Az azonban nagyon nem mindegy, milyen formában történik ez, és egymás valódi meghallgatása, érdekegyeztetés folyik-e ott, vagy csak egy jogszabályi kötelezettség kipipálása, a terveknek a lakosság „torkán ledugása”. Arról ugyanis sokunknak vannak tapasztalatai, hogy milyen kiábrándító az, amikor egy alig megkezdett nagyívű fejlesztés szinte azonnal meg is reked – bíróság előtti keresetindítás, feljelentés vagy egyéb hatósági eljárás kezdeményezése miatt. Az ilyen esetekben nyilvánvalóan nem sikerült az egymásnak feszülő érdekeket egyeztetni, feloldani.

Ferik Tünde építészmérnök arról beszélt, hogy öt évvel ezelőtt egy településfejlesztési koncepció kidolgozása kapcsán a Consensus Humanus Egyesület több évtizedes tapasztalattal rendelkező mediátorainak – közöttük Vajna Virágnak – köszönhetően volt szerencséje belecsöppenni egy új, hazai, de még európai hagyományokkal sem rendelkező, mediációs módszereken alapuló nyitott fórum létrehozásába és munkájába. Ennek sikere annyira fellelkesítette a vezető településrendező tervezőt, hogy ő és kft.-je csapata el is végzett egy mediátori alapképzést. Azóta Ferik Tünde és munkatársai építész szakmai vonalon a Consensus Humanus Egyesület mediátoraival dolgozik együtt a közösségi mediációk során.

Nos, akkor lássuk kicsit közelebbről a nyitott fórum módszerét, mitől olyan sikeres!

Amikor egy önkormányzati képviselő-testület megbízza a Völgyzugoly Kft.-t az adott településfejlesztési koncepció kidolgozásában való szakmai közreműködésre, a polgármester nyitottságán, rugalmasságán múlik, hajandó-e ennek az új módszernek a szabályai szerint dolgozni, és ugyanolyan egyenrangú személyként részt venni a folyamatban, mint akármelyik másik lakos. Ha nem, választhat más társadalmasítási módszert, pl. kerekasztal, tanácsadó testület, ötletbörze, stb. Ha viszont kész a lakosokat partneri viszonyba meghívni, akkor erre a közösségi mediáció (nyitott fórum) a legalkalmasabb. Ebben az esetben hosszú előkészítő munka következik: közös ötletelés, hogy a település mely szignifikáns gazdasági, civil, egyházi és egyéb szervezetek, oktatási intézmények vezetőjét, képviselőjét, illetve milyen szempontok alapján milyen egyéb állandó lakosokat hívjanak meg a nyitott fórumra. Az eddigi tapasztatok azt mutatják, kb. 20-30 fővel lehet konstruktívan együtt dolgozni. Természetesen ha valaki még bejelentkezik, hogy részt akar venni a fórumon, akkor persze, jelen lehet.

A közösségi mediáció alapelvei:

– a fórumon körben ülnek az emberek (kivéve a kiscsoportos csapatmunka során);

– mindenkinek ugyanannyi ideje van, hogy elmondja a véleményét, a városfejlesztésre vonatkozó tervét, ötletét;

– mindenki véleménye ugyanannyira számít és fontos (mindenkié leírásra kerül);

– nem szabad egymás ötletét minősíteni;

– minden alkalommal születik írásbeli feljegyzés, amelynek legfontosabb részei a vállalások, megállapodások.

Az építész tervezők, fejlesztők is részei a körnek és a folyamatnak.

Az első alkalom nyitó körében – a bemutatkozás után – azt mondják el a résztvevők, mit szeretnek a településben, milyen személyes kötődésük van, milyen lehetőségeket látnak benne. Ez megadja azt a pozitív bizalmi légkört, amelyben jól lehet eszmét cserélni, proaktívan együttműködni. Ezután csapatmunka következik: a 4-5 fős csoportok az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek mentén helyzetelemzést készítenek (swot analízis).

Fontos, hogy többször, 3-4-szer is legyen találkozó, amikor a településfejlesztési koncepcióra vonatkozó stratégia részletes kidolgozása, a konkrét feladatok meghatározása történik. A cél egy 10 pontos jövőkép közös kidolgozása, amely irányt mutat a tervezőknek.

A záró körben azt mondják el a lakosok például, hogy mi az, amit a leginkább meg kellene valósítani, hallott-e valami újat, meghökkentőt; és milyen segítséget ajánl fel ő személy szerint. Ezek a vállalások átadásra kerülnek a polgármester részére.

A mediátor folyamatot kísérő közvetítő szerepe kulcsfontosságú, hiszen sokféle területről és különböző motivációkkal, érdekekkel érkeznek a lakosok a fórumra, ahol felszínre és megvitatásra kerülnek különböző nézetek. Ezekből születhetnek konfliktusok, azonban ha a mediátor teszi a dolgát: megfelelően kérdez, pozitív irányba terel, visszatükröz, bátorít, kiemeli a pozitív lehetőségeket, akkor ezzel megnyitja az utat egy konszenzus felé.

Néhány példa ez eredményes közösségi mediációra: Tihany, Nagykovácsi, Jánossomorja, stb.

Ferik Tünde elmondása szerint volt olyan település, ahol a partneri viszonyt olyan komolyan vette a városvezetés, hogy a helyi gyermekeket (!) is bevonták a tervezési folyamatba: rajzpályázatot hirdettek, amelynek témája az volt, hogy mit szeretnek a saját településükben, és hogyan képzeli el azt 10 év múlva. Szerintem ez zseniális, a gyerekek “gyökereit” és adott esetben kapcsolatait megerősítő alkotó folyamat!

Meggyőződésem, hogy a közösségi mediáció legnagyobb értéke maga a közösségépítés – a lakókörnyezet közös fejlesztésén keresztül. Őszintén remélem, hogy a fenti jó gyakorlatokat megismerve egyre több település fogja választani a nyitott fórum módszerét!

Számomra hihetetlen inspiráló volt a beszélgetés! Köszönöm.

kozossegi mediacio_rajz_korben

(A rajzért köszönet Lukács Péternek és a Völgyzugoly Műhely Kft.-nek!)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük