Fazekas Rita

Közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás

Kerekasztal beszélgetés a Mindennapi családjog éves konferenciáján I.

Világkörkép

A szülők egyenjogúsága, a megváltozott szülői szerepek és a mindkét szülőhöz való gyermeki jog (mindkét szülővel személyes és közvetlen kapcsolata legyen) „kihangosítása” vezetett oda, hogy az EU legtöbb országában válás esetén már főszabály a közös szülői felügyelet elrendelése. Sőt, egyre több országban a gyermekek váltott gondoskodásban nevelkednek, azaz a szülőknél külön-külön felváltva azonos időtartamban, vagy egyiküknél az idő legalább 30%-át, míg másikuknál 70%-át töltik.

Tekintsük át egy kicsit néhány európai és távolabbai ország gyakorlatát!

Ausztriában a közös szülői felügyeletben való megállapodás lehetősége fennáll, de nem főszabály. A váltott gondviselés lehetőségét itt nem tartalmazza a törvény, nem hagynak jóvá ilyen tartalmú megállapodást sem.

Németországban vitatott, hogy konfliktusos szülői viszony esetén elrendelhető-e a váltott gondviselés, nincs egységes bírói gyakorlat.

Franciaországban főszabály a közös szülői felügyelet (felelősség), és már 2003 óta lehetőség van a váltott gondviselésre. Kérelemre ideiglenes intézkedéssel is elrendelhető. Általában közösen kérik a felek, az érintett gyermekek átlagéletkora 7 év.

Belgiumban: 1995 óta főszabály a közös szülői felügyelet. 2006 óta van lehetőség a váltott gondoskodásra. A flamand területeken a gyermekek 27, 1%-a él a szüleinél felváltva, a 12 év feletti gyermekeknek majdnem fele (!) él így (nem feltétlenül az idő 50-50%-ában).

Angliában régebben ritkán alkalmazták ezt (akkor is a szülők megállapodása esetén) a bíróságok, de manapság érezhetően nő az igény, van, hogy akkor is alkalmazzák a szülők egyenjogúságának biztosítása végett az ún. „shared reseidence order-t”, ha az egyik szülő ellenzi, de a gyermek sok időt tölt a másiknál.

Talán Svédország a legkirívóbb példa: itt is 2006 óta adott a törvényi lehetőség a váltott gondoskodásra – a másik szülő akarata ellenére is! A szülők 82%-a közösen gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. Válás után a gyermekek 1/3-a nevelkedik így; a gyermekek felének életkora 6-9 év közötti.

USA: 2000-es évek eleje óta 43 államban van lehetőség arra, hogy fizikailag mindkét szülő gondoskodjon a gyermekről (joint physical custody). Itt is általános szabály a közös szülői felügyelet, és ehhez kapcsolódóan a közös gondviselés. Az elvált szülők kb. 20%-a gondozza felváltva a gyermekét.

A külföldi tendenciákból is látszik, hogy egyre nagyobb a társadalmi igény mindenhol a váltott gondoskodás „elterjedésére”.

Ezt egyfelől nagyon jónak tartom, mert ez az irány az apai szerep elismeréséről, annak megerősítéséről szól. Másfelől éppen az a veszély, hogy a gyermek érdeke elsikkad a szülői egyenjogúságért vívott harc oltárán. Mondom ezt úgy – és eddigi bejegyzéseim is arról szólnak –, hogy alapvetően én is abban hiszek, hogy egy gyermek egészséges testi, lelki, mentális, érzelmi felnövekedéséhez szüksége van mindkét szülő aktív jelenlétére, de nem mindegy a hogyan és a milyen mértékben. Az is meggyőződésem ugyanis, hogy minden egyes esetben mérlegelni kell sok-sok szempontot a szülőknek, mielőtt a váltott gondviselés mellett döntenének, mert a család egy komplex rendszer, a benne élő családtagok számával, különböző személyiségével, életkorával, nemével, a köztük levő dinamikákkal; a szülők munkakörével, stb.

És akkor még nem esett szó a szülők egymás közötti kapcsolatáról, jó-vagy rossz viszonyáról (ami persze szintén lehet egy folyton változó tényező), együttműködési hajlandóságáról és kommunikációjáról. Tapasztalatom szerint nem létezhet hosszútávon életképes jól működő közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás, ha nincs a szülők között együttműködés és jó kommunikáció!

Illés Blanka ügyvéd, a Páneurópai Jogász Unió családjogi szekciójának vezetője és a Közép-Európai Mediációs Intézet alelnöke rámutatott a pszichológus Bauserman 2002-es (!) híres átfogó tanulmányára, amely 30 tanulmányt összefogva elvált szülők gyermekeinek az életét vizsgálta 17 éven keresztül (1982-1999 között), akik közül 1846-ot csak az egyik szülő nevelt – kizárólagos szülői felügyelettel (sole-custody) –, míg 814 gyereket a szüleik közösen neveltek (joint-custody) vagy váltott gondoskodásban vagy úgy, hogy elsődlegesen egyikük nevelte, de a közös szülői felügyelet miatt sok időt töltött a másikkal is.

A tanulmány megállapításai szerint a közös szülői gondoskodással felnőtt gyermekek élete sokkal pozitívabb irányt mutatott, mint akiket csak az egyik szülő nevelt. Így pl.:

  • sokkal együttműködőbbek lettek
  • szüleiknek egymással jóval kevesebb konfliktusuk volt
  • sokkal kevesebb hivatalos eljárást indítottak valakivel szemben
  • nőtt a tartásdíjat önként fizetők száma
  • önértékelésük sokkal jobb volt
  • kevesebb magatartásbeli problámájuk
  • jobb iskolai/munkahelyi teljesítményük
  • a jövedelmük magasabb
  • jóval alacsonyabb volt közöttük a bűnelkövetők száma
  • az alkohol-és drogfogyasztás is sokkal alacsonyabb volt közöttük.

(Forrás: Kozák Henriett: Válás utáni családi körkép a nagyvilágban, Meta-research – Child Adjustment in Joint Custody Versus Sole Custody Arrangements: A Meta Analytic Review (Robert Bauserman, 2002)

 

(Kép forrása: https://www.facebook.com/hvgorac/photos/pcb.1006597019447998/1006593319448368/?type=3&theater)

One comment

Comments are closed.