Családi mediáció

  • házastársak egymás közötti konfliktusai, házasságuk felbontásával összefüggő kérdések
  • szülői felügyelettel
  • szülő-gyermek közötti kapcsolattartással
  • gyermektartással
  • vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos viták
  • kamasz-szülő közötti
  • az önmagukat családnak tekintő közösség tagjai közötti konfliktusok terepe

Speciális az egyéb polgárjogi, gazdasági, munkaügyi, stb. mediációhoz képest.

  • érzelmekkel, múltbéli sérelmekkel kell dolgozni a mediátornak
  • a felek játszmáznak egymással, amibe igyekeznek a mediátort is bevonni, maguk mellé állítani;

ezt a mediátornak fel kell tudnia ismerni és nem bevonódni egyik fél oldalán sem!

  • rendkívül sérülékenyek, érzékenyek, hirtelen indulatba tudnak jönni a felek
  • ha közös gyermek is van, az ő érdekeit is képviselni kell. Meggyőződésem szerint a gyermek érdekét, jogait a mediátornak képviselnie kell,
    mivel azok nagyon sok esetben nem tudnak felszínre kerülni a felek saját sérelmeik közepette. (Törvényi kötelezettség is; a bíró sem hagy jóvá a gyermek érdekét sértő megállapodást.)

A CsJK: lehetőségként és kötelezésként is szabályozza a közvetítői eljárásban való részvételt.

Lehetőség:

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. (4:22. § [Közvetítői eljárás])

Kötelezés:

A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe. (4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben])

Természetesen a kötelezés csak az első, a közvetítői eljárás tartalmáról, menetéről szóló tájékoztató alkalomra irányul. Ezután a felek maguk döntik el, kívánnak-e részt venni a mediációban vagy sem.

Megállapodás

A válási mediáció során közös megegyezéssel létrejött megállapodásban kötelezően rendezendő témák:

1. Szülői felügyeleti jog gyakorlása: közös vagy csak az egyik szülő

A szülői felügyelet tartalma:

  • a kiskorú gyermek:
  • neve meghatározásának,
  • gondozásának, nevelésének,
  • tartózkodási helye meghatározásának,
  • vagyona kezelésének,
  • törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét,
  • a gyámnevezésnek, és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. (Ptk. 4:146. § (2)

A szülői felügyelet a szülő és a gyermek közötti családi kötelékből fakadó természetes jogviszony (jogoknak és kötelezettségeknek az összessége).

2. A gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartás szabályozása

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. (4: 180. § (1), (2))

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. (4:181. § (1), 1. mondat)

Ha a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket/ vagy e nélkül, de közös szülői felügyeleti jogban állapodnak meg, akkor nem kell a kapcsolattartást rendezni – de érdemes a későbbi viták elkerülése végett/a végrehajtás megkönnyítése érdekében.

3. A gyermek lakóhelyének megnevezése (akkor is, ha váltott gondoskodásban nevelkedik)

4. Gyermektartás

5. A házastársi közös lakás további használata

6. Házastársi kérelem esetén: házastársi tartás

(A házastársi közös vagyon megosztása már nem feltétel, de ezt is szeretnék rendezni.

Gyermek érdekének, gyermeki jogoknak az érvényesülése

Gyermek

  • a 18. életévét be nem töltött kiskorú (kivéve ha házasságot kötött)
  • 14-18. életév: korlátozottan cselekvőképes

A 14. életév betöltéséhez a tv. többletjogokat ad:

  • szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható (kivéve, ha választása a fejlődését veszélyezteti – Ptk. 4: 171. § (4))
  • az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyermeknek a hozzájárulása is kell (4:101. § (5)
  • örökbefogadása – csak az ő beleegyezésével (4: 120. § (2))

14. életévét be nem töltött (cselekvőképtelen), de ítélőképessége birtokában levő gyermek számára lehetőség a véleménynyilvánításra, figyelembe kell venni azt.

Ítélőképessége birtokába levő gyermek az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.(Gyer.2.§ a))

Dilemmák – abban az esetben, ha a mediátor úgy dönt, meghallgatja a gyermeket:

  • meg tudja-e a mediátor állapítani, hogy a gyermek valóban ítélőképessége birtokában van-e?
  • mi az adott esetben a gyermek legjobb érdeke?
  • honnan tudja, nem változik-e meg az otthoni légkör, a szülővel való kapcsolat a meghallgatás hatására?
  • tud-e mit kezdeni a gyermekből esetlegesen kitört, hirtelen jött feszültséggel?

Gyermek legfőbb érdeke – lehetőségekhez képest legjobb érdeke

alanyi jog: a gyermek joga, hogy elsődleges szempont az ő legfőbb érdeke (eltérő érdekek esetében)
eljárási szabály: a döntéshozatal során értékelni kell a hatásait

A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeire (megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére) tekintettel kell gyakorolni. Ennek értelmében a szülőnek biztosítania kell, hogy a megfelelő érettséggel rendelkező gyermek az őt érintő kérdések eldöntésében véleményt nyilváníthasson, amit a szülőnek figyelembe kell vennie. (CsJK. 4: 147., 148. §)

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. (Ptk. 4: 178. § (1))

 A lényeg, hogy akármilyen eljárásnak is legyen részese a gyermek – akár úgy, hogy fizikailag is jelen van, akár úgy, hogy csak őt egyedül külön meghallgatják, vagy csak beszélnek róla –, a lehetőségekhez képest legjobb érdeke mint szempont jelenjen meg, vegyék azt figyelembe a döntéshozatal során, illetve a mediációs megállapodásban!