A válóperek legfontosabb és legérzékenyebb kérdése, hogy a szétválás után melyik szülőhöz kerüljön a gyermek. A végső, hivatalos döntést a bíróság hozza meg, de jó esetben ez nem nagy dráma, mert a szülők képesek a gyerekkel, gyerekekkel összhangban közös megegyezésre jutni a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban.
Sajnos azonban még mindig sok olyan esetről hallani, ahol a szülők képtelenek a közös gondolkodásra és együttműködésre, a céljuk a másik fél teljes ellehetetlenítése, megfúrása, a sérelmek megtorlása és erre azt gondolják, a bírósági peres eljárás nyújtja a legmegfelelőbb teret és szakértelmet. Ügyvédeken keresztül kommunikálnak, miközben a gyermekeik érdekével vagy egyáltalán nem foglalkoznak, vagy épp azokra hivatkozva igazolják tetteiket, döntéseiket.
A valóság azonban az, hogy ilyenkor a gyermek érdeke szinte vagy egyáltalán nincs figyelembe véve. Tehetetlenül követik az eseményeket és nézik, ahogyan a családjuk darabokra hullik, frusztráltnak és kiszolgáltatottnak érzik magukat, sok esetben, ellenkező kommunikáció hiányában felelősnek is érzik magukat a kialakult helyzetért.
Fontos, hogy ezekben a helyzetekben is tisztában legyünk a jogainkkal, és képesek legyünk megfogalmazni azt, ami foglalkoztat bennünket a szülők válása idején. Ezért dr. Fazekas Rita és dr. Magyar Erika mediátorok segítségét kértük jogaink és lehetőségeink megismeréséhez.
Mi a gyerek joga váláskor?
„A kiindulópont, hogy a szülők válnak egymástól, nem a gyerekek a szülőktől vagy az egyik szülőtől – ezt fontos mindig szem előtt tartani.”
A gyerekek jogai nem elvont fogalmak, hanem a szükségleteiket védő és erősítő, támaszt adó szabályok, amik mentén a jólétükre és biztonságos fejlődésüknek garantálására törekszik a bíróság és egyéb jogalkalmazók.
Amikor gyerekjogokról van szó, nem lehet megkerülni az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét – a gyerekjogok írott katalógusát -, amely az 1991. évi LXIV. törvénnyel a magyar joganyag része lett. Legfontosabb alapelv, hogy
„A gyereknek a válás alatt és után is joga van ahhoz, hogy gyerek maradjon.”
Ne neki kelljen dönteni olyan kérdésekben, amelyekben a szülőknek felnőttként közösen kellene egyezségre jutniuk, és ami még fontosabb, hogy a válás miatt ne kelljen idejekorán felnőnie.
A gyereknek mindkét szülőjére – mindkét szülővel való rendszeres kapcsolattartásra – szüksége van, és az esetek nagyobb részében a gyermek igényelné is mindkét szülőjét, ha együtt, akkor úgy, ha külön, akkor úgy.
Ezért például nagyon fontos, hogy senki ne kényszerítse őket arra, hogy állást foglaljanak szüleik vitájában.
Persze találkozhatunk extrém esetekkel, amikor az egyik szülő kifejezetten mérgező hatással lehet a családi életre vagy a gyermek gyerekkorára, de ennek megállapítása szakértő vizsgálatát igényli.
A kép csak ilusztráció, depositphotos.com
A gyerek számára a legfontosabb az, hogy a válás a lehető legrövidebb idő alatt menjen végbe – az ő legfőbb érdeke mentén, és hogy megnyugtatóan rendeződjön a helyzete.
Nyugalomra és stabilitásra van szüksége, nem titkolózásra és bizonytalanul kommunikáló instabil szülőkre.
Joga van a gyereknek arra, hogy megfogalmazhassa saját véleményét a rá vonatkozó ügyekben. Joga van arra, hogy a szüleik az ő érdekében együttműködjenek egymással, ne csak a válás alatt, hanem azután is.
Joga van a szüleitől – az életkorának, érettségének megfelelő – őszinte válaszokat kapni – de lényeges, hogy főleg a tényekről beszéljenek neki (ne az érzelmeikről).
Persze találkozhatunk extrém esetekkel, amikor az egyik szülő kifejezetten mérgező hatással lehet a családi életre vagy a gyermek gyerekkorára, de ennek megállapítása szakértő vizsgálatát igényli.
Alapvetően kihez kerül(nek) a gyerek(ek)?
Ez a szülők megállapodásán múlik. A gyereknek az a legfőbb érdeke, hogy a szülei megegyezzenek egymással és minél kevesebb feszültséggel rendezzék nézeteltéréseiket. Ha a szülők nem tudnak megegyezésre jutni, akaratuk egymáséval vagy akár a gyermekéével ütközik, a bíróság kezébe kerül a döntés. Ez hosszú, nehéz procedúra, amelynek során sajnos azt vizsgálják, ki alkalmasabb a gyereknevelésre.
Ennek pedig egyenes következménye, hogy a szülők közötti „lövészárkok” még mélyebbek lesznek. Ezért mi mindenképpen a szülők egyezségre segítését tartjuk és tapasztaljuk járható útnak.
A kép csak ilusztráció, depositphotos.com
Hány éves kortól van beleszólásom gyerekként abba, hogy kivel szeretnék élni?
A Ptk. szerinti ún. korlátozott cselekvőképesség kezdetének itt is jelentősége van:
14 éves korától már nem dönthet a bíró a gyermek akarata ellenére,
kivéve, ha az az érdekével ellentétes. De számít az értelmi-érzelmi fejlettsége, ítélőképessége, így jóval fiatalabb korában is – megfelelő súllyal – figyelembe kell venni a gyermek véleményét.
A jog szerint az a gyermek van ítélőképessége birtokában, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes a meghallgatása során az őt érintő tények és döntések lényegét megérteni, azok várható következményeit belátni.
Ha a szüleim nem rugalmasak, hogy tudom mégis érvényesíteni az akaratom?
Le lehet írni a véleményedet és a bíróságnak eljuttatni, de a bíróság előtti meghallgatásodat is kezdeményezheted.
A kép csak ilusztráció, depositphotos.com
Amennyiben közös a szülői felügyelet, és valamely kérdésben (gondozás, nevelés, életpálya, iskola kijelölése, törvényes képviselet, vagyonkezelés, gyámrendelés körében) nem tudnak a szülők megegyezni, akkor a gyámhatóság dönt – kivéve: lelkiismereti, vallási kérdések. A 14. életévét betöltött gyermek – szülői beleegyezés nélkül – maga is kezdeményezheti a gyámhatóság előtti eljárást.
A gyámhatóság meghallgatja őt, figyelembe veszi a véleményét. Az ítélőképessége birtokában levő gyermeket meg kell hallgatnia, ha ő maga ezt kéri.
Ha egyik szülőm külföldre költözik a válás után, mi az eljárás, ha én is mennék? Vagy ha épp maradnék?
Huzamos időn át történő külföldi tartózkodáshoz mindkét szülő egyetértése szükséges. Ha a gyerek betöltötte a 16. életévét, akkor a szülei beleegyezése nélkül elhagyhatja lakóhelyét, amennyiben a gyámhatóság engedélyezte azt.
Ha a költözés miatt a törvényes képviselőm lakása túl távol van az iskolámtól, de nem akarok sulit váltani, mit tudok tenni?
Ha nem tudjátok megbeszélni, ebben az esetben is lehet a gyámhatósághoz fordulni. Ahogy már korábban említettem, a 14. életévét betöltött gyermek – aki ugye rendelkezik saját ítélőképességgel – hangját nem csak emberségből kell meghallani, hanem jogilag is nagyobb súlya van szavainak ebben a kérdéskörben is.
16 éves kor fölött a gyámhatóság engedélye pótolja a szülői beleegyezést a lakóhely elhagyására vonatkozóan.
A kép csak ilusztráció, depositphotos.com
Hivatalosan hány nap a láthatási ideje a másik szülőnek?
Nincs ilyen kikötés, ez is megegyezés kérdése. A bírósági gyakorlat szerint a különélő szülő- gyermek kapcsolattartásának minimuma a kéthetente hétvége és a szünetek fele.
Van jogom kérni, hogy többet lássam a másik szülőt?
Természetesen, sőt a kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg. A különélő szülőnek ez elsősorban kötelessége, csak azután joga.
Ha ebben a kérdésben a felnőttek nem tudnak közösen dönteni, akkor 2 éven belül a bíróságtól lehet kérnie a szülőnek a kapcsolattartás megváltoztatását, amennyiben ez az idő eltelt, akkor a gyámhatósághoz kell fordulni.
A kép csak ilusztráció, depositphotos.com
Amennyiben nincs folyamatban házassági vagy szülői felügyelet iránti per, akkor a gyámhatóság dönt szülői megegyezés hiányában a kapcsolattartásról, miután meghallgatta a gyereket és felmérte az érdekeit, szükségleteit.
A gyerek jogait egyébként elsősorban a szülő kötelessége érvényre juttatni!
Létezik olyan, hogy egy testvérpár egyik fele az egyik szülőhöz, a másik a másikhoz kerüljön?
A bíróság alapvetően nem dönt úgy, hogy a testvéreket egymástól szétválassza. Elég trauma nekik a szüleik válása, az egy újabb lenne, ha a testvérét is „elveszítené”. Persze vannak kivételek, például, ha bizonyítottan az egyik gyereknek sokkal erősebb a kötődése az egyik szülőhöz, mint a testvéréhez.
A szülők sem szoktak egymással papíron így megállapodni. A gyakorlatban időnként azonban előfordul a szétválás, főleg, ha az egyik gyermek 14 év feletti és ő határozottan állást foglal valamelyik szülője mellett, a másik viszont kisebb és jobban kötődik a másik szülőhöz.
16 éves kor fölött a gyámhatóság engedélye pótolja a szülői beleegyezést a lakóhely elhagyására vonatkozóan.
Mi a teendőm, ha mindkét szülőmmel ugyanannyi időt szeretnék tölteni, de ebben akadályoz a távolság, vagy az ő akaratuk?
Fontos, hogy elmondd a véleményedet a szüleidnek. Jogod, hogy azt meghallgassák és kellő súllyal figyelembe vegyék. A szülőknek itt is egyezségre érdemes törekedni, ha ketten nem jutnak ebben dűlőre, mediátorhoz érdemes fordulniuk.
Kihez tudok segítségért fordulni, ha a válás folyamata megvisel, de a szüleimmel nem tudom megbeszélni a nehézségeim?
Vannak gyermekvédelmi, gyermekjogi civil szervezetek (Hintalovon Alapítvány, Kék Vonal), ahova lehet üzenetet írni, felhívni őket, csetelni velük. Illetve gyermekpszichológust is fel lehet keresni.
Fontos kiemelni, hogy ezen gyermekeket érintő, életüket, egészséges fejlődésüket és jólétüket nagyban befolyásoló kérdésekben a szülők közötti egyetértés a legfontosabb tényező, ez a legkönnyebb és legkedvezőbb út a csendes, sérülésmentes váláshoz.
Így előnyben kell részesíteni a szülők közös döntését elősegítő, támogató eljárásokat, szakértői segítségeket, amelyek a gyermekek érdekeit kell, hogy szolgálják. A szülők közötti egyezség létrejöttét, együttműködő kommunikációjuk elősegítését biztosítja a mediációs folyamat is, amelyben egy kívülálló semleges, de a gyermek érdekeit szem előtt tartó szakember segíti őket a legmegfelelőbb megoldásokat megtalálni.
A mediátort bármikor fel lehet kérni (nem csak bíróság előtt folyamatban levő válóper, szülői felügyeleti vagy kapcsolattartási ügyekben,): akár szülő-szülő, akár gyermek-szülő stb. közötti konfliktus, vita feloldása a cél.