ORVOS-BETEG KÖZÖTTI MEDIÁCIÓ – KÉPZELETBEN

Képzeljenek el egy felettébb különös szituációt! Egy anya megszüli gyönyörű, egészséges kislányát, az orvosnak ez 1,5 órájába és természetesen szaktudása alkalmazásába került, egyéb pluszt – biztatást, dicséretet, empátiát, gyengédséget – semmit nem adott azonban az anyának. Aztán elkövetkezik a kórházban töltött utolsó nap, ami egyúttal a hálapénz átadásának ideje. Az anya örömmel köszöni meg orvosának, hogy egészséges kisbabáját életre segítette, majd átadja a borítékot. Az orvos átveszi, elrakja. Úgy 1 óra múlva azonban ismét jelentkezik az anyánál azzal, hogy … kevesli (!!!) az összeget, és reméli, hogy az anya a 6 hetes kontroll alkalmával majd kiegészíti azt x összegre!

És az anya – bocsánat, de – köpni, nyelni nem tud, áll az orvosa előtt leforrázva, megszégyenülten…

Sajnos, ez nem a képzeletemben játszódott le – ilyet eddig elképzelni sem tudtam – hanem egy barátnőm mesélte el a szülésének történetét.

Igen, a hálapénzről mindenkinek megvan a véleménye, elképzelése. Abban azonban gondolom, mindannyian egyetértünk, hogy az orvos visszataszító, botrányos, gátlástalan, kapzsi magatartást tanúsított a fenti szituációban.

Előre nem közölt semmit az anyával – hogyan is tehette volna, hiszen a hálapénz fogalmilag kizárja ezt –, a szülés alatt ráadásul az anyának kifejezetten rossz érzései támadtak amiatt, hogy úgy érezte, az orvos minél gyorsabban „le akarja tudni” a szüléslevezetést, egyáltalán nem bátorította, nem dicsérte őt, pedig azt minden édesanya tudja – aki viszont átélt ehhez hasonlót –, hogy az elfogadó légkörnek legalább akkora jelentősége van, mint a szakértelemnek!

Ezek alapján elképzeltem, milyen szép is lehetne, ha ezt a konfliktust mediációval feloldhattam volna! Felidézem az orvost, amint szedi össze a gondolatait, az indokait, hogy miért is ragaszkodik az x összeghez… Hm. Aztán ahogy szép lassan közelítenek az álláspontok, és az orvos ráébred, mit is követett el… És még bocsánatot is kér… Persze.

Ha nem is lett mediáció a pillanatnyi, ám az anyának hosszú álmatlan éjszakákat okozó konfliktushelyzetből, egy 1 oldalas, postán elküldött levél kerekedett belőle. Csak remélni lehet, hogy az orvos valamilyen, a jövőre kiható konklúziót levon belőle – ha mást nem is, legalább annyit, hogy legközelebb minden édesanyát felkészít előre, hogy a nem magánkórházban lefolytatott, semmi extra szolgáltatással nem járó szülésért x összeg ellenszolgáltatást fog kérni (mintegy megbízási díjként) annak ellenére, hogy a terhesgondozásért x + y összeget már bezsebelt! Csakhogy innentől kezdve ez az összeg hálapénznek már semmiképpen nem nevezhető!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük