Fazekas Rita

COACHING VS. MEDIÁCIÓ

Beszélgetés dr. Görömbei Sárával (coach) és dr. Vajna Virággal (mediátor)

KEMI-estek rendezvénysorozat 2. rész

Ismét egy rendkívül tartalmas beszélgetős estet töltöttünk el a KEMI-estek rendezvénysorozat keretében, a coaching és mediáció összevetése kapcsán. Az érdekesség az volt, hogy nem a két szakma különbözőségeire, hanem a hasonlóságaira fektettük a hangsúlyt. Minél többet beszélgettünk, annál inkább arra jutottunk, hogy nagyon hasonló alapokra épít a két szakma, hasonló eszköztárat használ, és szemléletformáló erejű!

Közös az, hogy mind a coaching, mind a mediáció segít a személyes erőforrások felszínre hozásában, az önértékelés újraépítésében. Az alapkiindulás az a szemlélet, hogy a szakemberhez fordulók megerősödjenek abban, hogy ők maguk a legkompetensebb személyek a saját konfliktusaik feloldásában, a megoldások aktív keresésében. A szakemberek a legjobbat igyekeznek a felekből kihozni, a mediátor arra ösztökéli a feleket, hogy közösen dolgozzanak a számukra elfogadható legjobb megoldásért. Nagyon fontos a megerősítés, a pozitív visszacsatolás, az erőfeszítések elismerése a szakemberek részéről.

A bizalmi légkör kialakítása, a titoktartás alaptétel. A részvevő személyek száma nyilván különböző: a coach általában négyszemközti beszélgetésben, a mediátor pedig kettő vagy több ember közötti közvetítés során kell, hogy kialakítsa a bizalmi légkört (és persze az előkészítő ülés és a különtárgyalás folyamán a négyszemközt).

Hangsúlyozásra került a szakember önismerete és a szupervízió szükségessége is. Igen, mediátorként tudnom kell azt, hogy milyen típusú (személyiségű) emberek, viselkedések érintenek meg – netalán borítanak ki – engem, veszélyeztetve akár pártatlanságomat. Ilyenkor, ha érzem, megakadtam, el kell mennem a szupervízoromhoz, hogy megtörténhessen bennem a felismerés és tudatosítás. Amint ezt megtettem, már könnyebben megy az „elbánás” ezekkel a negatív érzelmekkel, és nincs veszélyben a pártatlanságom.

A szakemberek konkrét esetek kapcsán megszerzett személyes tapasztalataikat (első botlásaikat) is megosztották a hallgatósággal.

Görömbei Sára által gyakran feltett kérdés: Ha később – visszatekintve erre az élethelyzetedre – szeretnél büszke lenni magadra, akkor most mit tennél? Ez szerintem egy nagyon jó kérdés, ha azt akarjuk elérni, hogy az ügyfél lásson túl a saját sérelmein, indulatain. Arra készteti, hogy tényleg gondolkodjon el a saját életén, jövőjén, és másokra is pozitív hatást gyakorló alternatívákat keressen.

Vajna Virág lelkesen mesélt arról, hogy nála már régóta életszemlélet a pozitív visszajelzés, az aktív értő figyelem és kérdésfeltevés alkalmazása mind kamasz gyerekei irányában – még akkor is, ha időnként hajmeresztő ötletekkel állnak elő –, mind ismeretlenekkel szemben. A pozitív hatás általában nem marad el: elgondolkodás, lehetőségek felmérése, felelősségteljes döntések meghozatala, vagy „csak” mosoly és jókedvre derülés.

Így érdemes másokra hatással lenni, segíteni! Ismét megerősödtem abban a hitemben: de jó, hogy a mediátor szakmát választottam!

Köszönöm, nektek, Sára és Virág, ezt az inspiráló beszélgetést, és a KEMI elnökének, Németh Zolinak az ötletet és szervezést!

eredményesség