Úgy döntöttem, bezárok egy kaput, hogy egy másik ki tudjon nyílni!
Amíg ez volt a névkártyámra írva: ügyvéd, mediátor, addig majdnem kizárólag csak ügyvédként kerestek. Viszont az én szívügyem a mediáció! Ezért úgy döntöttem, szüneteltetem az ügyvédi tevékenységem. És láss csodát: vonzom a mediációs ügyeket!
A dolog természetéből adódóan az ügyvéd egészen máshogy áll hozzá a problémához, mint a mediátor. Más a cél. Az ügyvéd szükségszerűen mindig az egyik felet képviseli, a mediátor mindkettő érdekeit nézi, de senkit sem képvisel. Segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. Keresi vagy felszínre hozza a közös pontokat, közös érdekeket.
Hiszek abban, hogy 2 ember, ha volt vagy van közös „szál” az életükben, amely valamikor összekötötte (összeköti) őket, akkor, akármilyen természetű, akármekkora is a vita, meg tudnak egymással egyezni, ha megvan a kellő motivációjuk – amelyet sok esetben éppen a mediátor tud előhívni vagy megerősíteni!
Amíg élünk, konfliktusaink – a hozzátartozókkal, barátokkal, ismerősökkel, üzlettársakkal, stb. – mindig is lesznek, azonban nem mindegy, hogy „megyünk bele” azokba, hogyan oldjuk fel, milyen – jó esetben: magasabb – szintre lépünk utánuk!
A magasabb szintre kerülésben tud segíteni a MEDIÁTOR!
—————————
A mediáció egy sajátos konfliktusrendezési mód, amelynek során a vitában álló felek által közösen felkért mediátor jár közben, segíti a feleket megállapodás létrehozásában. Ennek során kizárólag olyan írásbeli megállapodás születhet, amely mindkét fél számára méltányos és előnyös; tehát mindegyikük nyertesnek kell, hogy érezze magát a végén!
