A közelmúltban részt vettem a Budapesti Ügyvédi Kamarában a közös szülői felügyeletről tartott kerekasztal beszélgetésen.
A téma szakemberei között 2 bíró, 2 ügyvéd, 1 egyetemi adjunktus és 1 gyámhivatali ügyintéző osztotta meg a nézőkkel a gondolatait és tapasztalatait.
Mindenképpen tanulságos volt meghallgatnom a szakértőket. Legfőképpen azért, mert ismét megerősítette az én küldetésemet: IGENIS NAGY SZÜKSÉGE VAN AZ EMBEREKNEK A MEDIÁTORRA, főleg ebben a témában – még akkor is (vagy éppen azért?), ha az ügyvédek pont ennek ellenkezőjéről számolnak be!
No, de ne szaladjunk ennyire előre..
Mit is jelent maga a szülői felügyelet? Elemei: a gyermek gondozása, nevelése; törvényes képviselete és a vagyona kezelésének kötelezettsége és joga. (Idetartozik még a gyámnevezés és gyámságból való kizárás joga is.) Igen, ez elsősorban kötelesség, csak azután jog!
Együtt élő szülők esetében természetesen fel sem merül ennek kérdése, hiszen a szülők együttesen, közösen gyakorolják a szülői felügyeletet.
Különélő szülők esetében azonban – a jelenlegi magyar szabályozás szerint – a bíróság csak közös kérelemre rendel el közös szülői felügyeletet. Ellenkező esetben, amelyik félnél elhelyezte, az a szülő gyakorolja a szülői felügyeletet, a másik szülőnek pedig szünetel a szülői felügyeleti joga – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével. A közös szülői felügyeletet azonban a családjogi törvény már nem szabályozza részletesen; azt maguknak a feleknek kell tartalommal megtölteniük.
Abban, gondolom, mindannyian egyetértünk, hogy a gyermek mindenekfölött álló érdeke az lenne, ha szülei a válást követően is közösen gyakorolnák a szülői felügyeleti jogot; azaz a gyermekkel kapcsolatban a jövőben (is) mindenben együttműködnének.
Ehhez képest mi a tapasztalata és mi a hozzáállása
1. a bíróknak?
A bírók a kérdésből annyit látnak, hogy sok esetben a közös szülői felügyeletben megállapodott felek közül az, akinél a gyermeket elhelyezték, utóbb a közös szülői felügyelet megszüntetése iránt; a különélő szülő pedig utóbb a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indít a másik ellen.
Egyébként pedig a bírói gyakorlat nem egységes a közös szülői felügyelet kérdésében. Van olyan törvényszék, ahol a bíró sem a tartásdíjat, sem a kapcsolattartást nem engedi rendezni határozatában! Ez természetesen csak káoszt szül. Aztán van olyan bíróság is, ahol éppen ellenkezőleg, a bíró tartalommal kívánja megtölteni a közös szülői felügyeletet…
2. az ügyvédeknek?
A beszélgetésen megjelent 2 ügyvéd teljesen egyetértett abban, hogy a közös szülői felügyelet egy szép elv, azonban szerintük az együttműködésre a válást követően a szülők legfeljebb 5-10%-a képes. És a többiek? Egymás elleni zsarolás eszközéül, alku tárgyául használják a gyermeket. És mivel legtöbbször az egész kérdés csak cirkuszt szül, nem is szokták ajánlani (!) a válófélben levő szülőknek a közös szülői felügyeletet!
Ezen a ponton azért nagyon megdöbbentem. Nem is ajánlják. Nem is próbálják meggyőzni a feleket…
– Meg különben is – így az egyik közismert ügyvédnő – meg kellene ismerni a másik szülőt is (hiszen az ügyvéd értelemszerűen csak az egyik felet képviseli), ugyanis legfeljebb 2 alkalommal találkoznak az esetek többségében négyesben (a 2 fél és a 2 ügyvéd), azt is el lehet képzelni, milyen hangulatban…
3. a gyámhivatalnak?
A beszélgetésen megjelent gyámhivatali ügyintézőnek rendkívül rosszak a tapasztalatai, ami, mondjuk, érthető, hiszen aki a gyámhivatalt keresi fel, az általában sajnos már ádáz ellenségnek tekinti a másik szülőt.